Kirándulás Kassára, ahol a farkasember legendája született, és ahol Miklós hóhér tartotta sakkban Rákóczi fejedelem bűnös alattvalóit.

 

Kassa főutcája

Sokan nem tudják, hogy míg Drakula figuráját Erdélynek, addig a farkasembert a Felvidéknek, pontosabban Kassának köszönhetjük. A Hernád folyó partján ugyanis a halászok között évszázadokig az a mende-monda járta, hogy éjjel teliholdkor nem ajánlott egyedül barangolni a város utcáin és a Hernád mellett, mert akkor vadásznak a virkolákok. A hiedelem szerint ezek a lények félig emberek, félig farkasok voltak, állítólag igen hosszú életet éltek, és csak öngyilkosság útján pusztulhattak el, az egyszerű emberek nem árthattak nekik. Bár az 1800-as években több kassai babonát tárgyaló könyvben is megjelennek a farkasemberek, mára a legendából nem sok maradt. Maximum, ha valaki nagyon csúnya és erre még rátesz egy lapáttal a rossz természetével, azt még ma is virkoláknak csúfolják a kassaiak.

            Szintén a hernádi halászoknak köszönhetjük a vízimanó legendáját is, akit egykoron rút, piros ruhás törpének képzelt a nép. Állítólag a folyó zúgóiban és örvényeiben lakott, és a mélyben lévő palotájába hurcolta felelőtlen áldozatait. Imával lehetett védekezni ellene, így nem csoda, hogy a vízre szálló kassaiak a mai napig keresztet vetnek a Hernádon. Olykor még a rossz gyerekeket is ijesztgették a vízimanóval, aki réges-régen elszerette egy kassai halász csodaszép leányát. Az apa úgy hitte, hogy egyetlen gyermeke beleveszett a Hernádba, így ő is vízbe vetette magát, s csak évekkel később derült ki, hogy a manó feleségül vette a lányt, és még egy kisherceg is született a szerelemből.

            De Kassán a népi babonák és legendák mellett nincs hiány történelmileg igazolt véres mesékből sem. A város egyik fő látványossága a Miklós börtön, ahol testközelből megszemlélhetjük a középkori kínvallatások eszközeit és a kivégzésre szolgáló bitószéket, kardokat, illetve bejárhatjuk a sok száz ember életét megkeserítő dohos pincezárkákat. Bár az épület eredetileg a várost védő bástya- és falrendszer átalakításakor lakóháznak épült, mégis 1707-től egészen a XX. századig városi börtönként funkcionált. Nevét állítólag II. Rákóczi Ferenc különösen kegyetlen, Miklós nevű hóhérjáról kapta, aki itt is lakott a börtönben. Mindenesetre egy hóhérlakás ma is megtekinthető a múzeumban.

 

Rákóczi fejedelem és a Rodostó ház másolata

         S ha már a híres fejedelemnél tartunk, érdemes megemlíteni azt is, hogy a börtön melletti egykori bástya felett építették fel Rákóczi rodostói házának pontos mását is, ahol nemcsak az eredeti török berendezést nézhetjük meg, de a szabadságharcról is mindent megtudhatunk. II. Rákóczi Ferenc Kassáról, kedvenc városából igazgatta a harcokat és fejedelemségét, nem csoda hát, hogy 1906-ban itt helyezték örök nyugalomra a török száműzetésből hazahozott hamvait. Még az eredeti filmet is levetítik a múzeumban az 1909-es budapesti és kassai halotti menetről, amikor a monarchia összes magyar előkelősége gyalog vagy lovon kísérte utolsó útjára a fejedelmet. Egyébként a fővárosi Rákóczi út erről a menetről kapta a nevét is. Kassán végül a Szent Erzsébet Dómban temették el édesanyjával és fiával együtt, a szarkofágokat természetesen megnézhetik az ide látogatók.

            A székesegyházból kilépve érdemes egy könnyű sétát tenni a kassai főutcán, ahol színes történelmi épületek idézik a monarchia aranykorát, a színház előtti zenélő szökőkút pedig nyáron valódi látványosságnak számít. A szomszédos utcákba betérve az irodalom szerelmesei nem hagyhatják ki Márai Sándor kiállításait, szobrát sem. Ha pedig elfáradtunk, akkor irány valamelyik cukrászda – megjegyzem ezekből minden sarkon van legalább egy – ahol finom magyar és szlovák süticsodákat kóstolhatunk.

Tippek:

  • A kassaiak a székesegyház és a színház között lévő Aida cukrászdát szeretik a legjobban, ahol nemcsak finom, de olcsó is a sütemény.
  • A Rodostóház és Miklós börtön jegypénztárában kedves magyar nyelvű munkatársak segítik a tájékozódást, és ingyenesen vehető igénybe a börtön magyar nyelven is elérhető audioguideja is
  • Ha juhtúrós sztrapacskát szeretnénk enni, akkor bryndzove haluskyt kérjünk az éttermekben, mivel itt a sztrapacska elnevezés a káposztás változatot jelenti.
  • A belvárosban mindenhol fizetős a nyilvános parkolás, ha autóval érkezünk, akkor gondoljunk erre. A magyar határtól Kassáig vezető gyorsforgalmi út is fizetős, de csak interneten lehet matricát vásárolni, a helyszínen nem.
  • Kassa főutcáján a villamossínek és a macskakő külön érdekességet adhat a fotóinknak, érdemes az épületeket úgy fotózni, hogy ezek kicsit hangsúlyosabb részét foglalják el a képnek. Ehhez, ne szemmagasságból, hanem a földhöz a lehető legközelebb tartott telefonnal, fényképezőgéppel exponáljunk. Persze ehhez nem kell a földre feküdni, mivel a legtöbb telefonon a hangerőszabályzó gombokkal is lőhetünk képeket.
  • A főutca panoráma fotózására azokat az órákat válasszuk, amikor a nap magasan jár, mert egyébként a házak által vetett árnyékok sötét csíkot rajzolnak a szemben lévő épületekre és a földre. Ilyenkor vagy ezek látszanak vaksötétnek, vagy a megvilágított részek helyén látunk egybefolyó, fehér foltot. 

 

Kassai Dóm